Első rész >> Az előző részből:                                                                                      Közel 20 órás szenvedés, kétség és félelem után, könnyedén, szinte fájdalommentesen, 5 perces eltéréssel, mint két pici halacska, sitty-sutty kicsusszantak az ikrek. Megszületett Andris és Gergő. A negyedik és ötödik Patak-fiú. Két formás, dundi törpike. Andris a kezemben, Gergőt Norbi kíséri törölgetni a szomszéd helyiségbe. A leírhatatlan megkönnyebbülés és… Tovább »

<<Első rész      << Előző rész Koraszülés? Ugyan már! Attól, hogy ikrek…  Az velem nem fordulhat elő! Kihordtam már három egészséges gyereket. Úgy szülök, mint a legrutinosabb ős-indián asszonyok. A babák ideálisan fekszenek, természetes szülésre készülünk. Fitt vagyok, erős, (a dupla-hordónyi körülményekhez képest) és most még amúgy sem érek rá. A babaszoba kész sincs, és össze se… Tovább »

Anya elhagyott minket svéd gyermekvers (utánzat) Anya ma elhagyott minket. Nem teljesen. Mindenkit csak egy kicsit. Tegnap délután a kalandvárban Anya elhagyta a telefonját. Kiesett a zsebéből, és mikor észrevette, már nem volt ott. Apa hívta, már ki volt kapcsolva. Valaki zsebrevágta. Anya mérges volt és szomorú. Az ikrek ma reggel nem akartak bölcsődébe menni…. Tovább »

A legszörnyűbb, ami egy szülővel történhet, hogy elveszíti a gyermekét. Betegség vagy baleset – egyik sem könnyebb a másiknál. Elképzelni sem merem, még a gondolatát is elhessegetem, mert már az is fáj. Nem tudom, és nem is akarom soha megtudni, hogyan lehet túlélni. Sajnos látom, hogyan teszik mások, ismerőseink. De most nem a túlélésről szeretnék… Tovább »

Úgy volt, hogy szombaton vonattal megyünk a Balatonra a három naggyal. A legnagyobb heves tiltakozásba kezdett. Még élénken él benne a pár évvel ezelőtti vasúti kalandunk. Mivel a Büdösek miatt előreláthatólag tanévkezdésig egyáltalán nincs időm/energiám blogolni, most az Anya(g)i Ambíciók blogomból pofátlanul idemásolom (kicsit kipofozva) eme anno nagysikerű sztorinkat, hogy mutassunk valami életjelt itt is…. Tovább »

Nemrégiben írtam egy kissssé talán rendhagyó módon arról, hogyan lettem egyszerre triplán a törzs által befogadott farkas blogger.>>> Ezúttal Erősné Bíró Imola a titokzatos című 3D KÍVÁNSÁG blog szerzője ajándékozott meg az Anya(g)i Ambíciók blogért már kapott Liebster díjjal. Köszönöm szépen! 🙂 Nagyon jólesik, ismételten! 🙂 Mivel az előzőekben kifejtettem a szabályokat és tovább is… Tovább »

– Halló! Szia Zsófi… Nem, nem vagyok fáradt, csak éppen mosogatok. Alig férek oda a mosogatóhoz, Palkó meg rángat. … Nem, még nem szülök, csak te vagy ma a 150. aki megkérdezi. Már ég a fülem a telefontól…. Tudom, hogy szent ma kellene szülnöm, de mit csináljak, ha nem érzek semmit? Pedig ötkor nekiálltam fát… Tovább »

Előző rész >>> Első rész >>> A várandósság a huszadik héttől valódi terhességgé vált. Semmi bajom nem volt, és mégis minden bajom volt. Szerencsére a hasamon kívül szinte nem is híztam semmit, ami a megevett ételmennyiséget tekintve valóságos csoda. Mégis nehezen vettem a levegőt, a tetőtérbe vezető lépcsőn félúton meg kellett állnom pihenni, mert majd’… Tovább »

“Mario Bogano a spanyol válogatott csatára.” De ismerős! Szédítő mélységű, szomorú barna szempár… Már láttam valahol. A gyerekotthonbeli gyönyörű cigánygyerek nézett így, akit kétévesen rühesen, 9 kilóra fogyva találtak egy tolnai putriban. Az óvodában reggeltől estig rúgta a bőrt. 7 évesen fogadták örökbe. Olvasom tovább: “Eredeti nevén Bogdán Márió, Magyarországi árva.”   Ez az írás… Tovább »

Előző rész >>> Miközben győzködtem a családot, hogy nem jópofa tréfáról van szó, majd igyekeztem oldani a meggyőzés utáni döbbenetet, a magam lelki egyensúlya is helyreállt. Egyre szívesebben láttam magam lelki szemeimmel, két babával a karomon, és ábrándoztam, amint a kétcopfos, totyogós kislányokkal majd kertészkedünk, virágos kosárral a karunkon sétálgatunk a nyári réten, később a… Tovább »