– Jó volt ma a kirándulás – mondja Gergő fennhangon, mikor épp slisszannék ki a szobából. Andris már egyenletes szuszog. – Igen – suttogom. – Miért? – Mert jól éreztük magunkat. Sütött a nap… –  Jó hideg volt! – Igen. – Miért? – Mert a nyár elmúlt. Egyre hidegebb lesz, hullanak a levelek… – A… Tovább »

Avagy: Mire számítson a mai gyerekek anyja, ha záporozni kezdenek a kérdések Tragiko Kabaré 1 felvonásbanIgaz történet alapján Helyszín: Fürdőszoba káddal Szereplők: Anya……………………………….. X éves Palkó………………………………. 11 éves Misi…………………………………. 9 éves Marci………………………………..6,5 éves A 2,5 éves ikrek (de ők nem sok vizet zavarnak, kivéve a kádban levőt) 1. (és egyetlen) jelenet Esti fürdés ideje. Az… Tovább »

A legszörnyűbb, ami egy szülővel történhet, hogy elveszíti a gyermekét. Betegség vagy baleset – egyik sem könnyebb a másiknál. Elképzelni sem merem, még a gondolatát is elhessegetem, mert már az is fáj. Nem tudom, és nem is akarom soha megtudni, hogyan lehet túlélni. Sajnos látom, hogyan teszik mások, ismerőseink. De most nem a túlélésről szeretnék… Tovább »

Úgy volt, hogy szombaton vonattal megyünk a Balatonra a három naggyal. A legnagyobb heves tiltakozásba kezdett. Még élénken él benne a pár évvel ezelőtti vasúti kalandunk. Mivel a Büdösek miatt előreláthatólag tanévkezdésig egyáltalán nincs időm/energiám blogolni, most az Anya(g)i Ambíciók blogomból pofátlanul idemásolom (kicsit kipofozva) eme anno nagysikerű sztorinkat, hogy mutassunk valami életjelt itt is…. Tovább »

“Mario Bogano a spanyol válogatott csatára.” De ismerős! Szédítő mélységű, szomorú barna szempár… Már láttam valahol. A gyerekotthonbeli gyönyörű cigánygyerek nézett így, akit kétévesen rühesen, 9 kilóra fogyva találtak egy tolnai putriban. Az óvodában reggeltől estig rúgta a bőrt. 7 évesen fogadták örökbe. Olvasom tovább: “Eredeti nevén Bogdán Márió, Magyarországi árva.”   Ez az írás… Tovább »